Kövess minket Facebookon.
Szabó Rebeka
Nevetséges lenne tagadni, hogy nincsenek piszkos ügyeink. Vagy csak egyszerűen részeink, darabkáink, melyek nem kristálytiszták.
olvass tovább
Lacsny Éva
A legtöbb ember életében legalább egyszer találkozik azzal az érzéssel, hogy nem érdeklődik a férfi/nő iránt, így maga a szexualitás iránt sem. Számos életvitelbeli stresszor állhat ennek a folyamatnak a hátterében, melynek egyik faktora a csökkent libidó érzete, a végeredmény pedig hosszabb távon, egy aszexuális periódus.
olvass tovább
Király Eszter
Még mindig nem érkezett el a kóbor királyfi fehér lovon? És miért valótlan facebook profillal jelentkezik? Miért fullad katasztrófába minden egyes találkozás? És miért nem jelentkezik a férfi a randi után, de leginkább soha többé? Az, hogy sor kerül-e következő találkozásra, nagyban függ a személyes szimpátiától, a „kémiától”, vagyis a vonzódás megmagyarázhatatlan, színtiszta vegytanától, amitől pattognak a szikrák, és lúdbőrözik a test.
olvass továbbVannak szerelmek, amik nem tűrik a múltidézést. Talán joggal, sőt igazából, ha érzelmileg elköteleződünk a másik iránt, akkor azon túl, hogy feltárjuk a régi tapasztalatokat és a múltcsomagot, mégsem húzzuk-vonjuk új kapcsolatunkba a múltunk sleppjét.
olvass tovább
Szekeres Fanni
Az elmúlt időben azt vettem észre, hogy mindenhol mindenki komoly kapcsolatot keres. Ez a mondat úgy dobta el a hitelességét, akár egy vetkőző nő a fehérneműit és használtan, koszosan ám még jó állapotban hever a szennyesben.
olvass továbbKívülről minden másnak tűnik. Sokszor hisszük el, hogy ez nem így van, pedig valahol egy magasabbról érkező, objektív szemüvegen keresztül mi is megláthatnánk mindazt, amiről szól is ez az egész.
olvass tovább
Mounaji Barbi
Valójában most először vagyok igazán egyedül. A napokban döbbentem rá arra, hogy az elmúlt jó néhány évben szinte mindig volt valaki mellettem valamilyen formában. Nem mindig tényleges párkapcsolatot értek ez alatt. Sokszor csak amolyan együtt is, meg nem is kapcsolatok voltak ezek.
olvass továbbMég szűrődik be a nappali fény a redőny apró redőin át. Mindig is látni akartam a reggeli nap első sugarait. Ahogyan az arcát is minden reggel látni akartam. És most, hogy megkaptam, mégis kongok belül.
olvass tovább
Király Eszter
Tudtam, hogy eljön a nap. Sóváran és bizakodva vártam a pillanatot, amikor már nem érdekelsz. Amikor már nem cirkulálsz a gondolataimban, nem ül az emléked a mellkasomra, és nem szorítod össze a szívem. Mindent elvettél tőlem, egészen csontig lecsupaszítottál, miattad kapkodtam levegőért éjjelente, és te raboltad el a díszeimet, a színeimet egy időre, miattad lettem rémült tekintetű, örökké gyanakvó, szürke szorongó, önbecsülést vesztett, sérült túlélő.
olvass tovább
Krausz Dominika
Sokan hiszik azt, hogy dönteni könnyű. Egészen addig, míg ők kerülnek választás elé. Amikor önmagunkat kell megoldanunk, ha a döntés a mi vállunkat terheli, a dolgok megváltoznak.
olvass továbbEgy kis idő után megtanulsz elsétálni azokból a kapcsolatokból, melyek nem voltak soha igazán a tieid. Idővel megtanulsz megszabadulni azoktól, akik nem voltak jók hozzád.
olvass tovább
Vörös Eszter
Sohasem értettem azokat a cikkeket, amik azt tanácsolják, hogy amennyiben a másikban valami rendelleneset érzünk, még időben menekülnünk kell. Nem gondolom, hogy a mai világban létezik mentális problémáktól mentes ember, és azt még kevésbé, hogy két selejtes nem alkothat tökéletes egészet.
olvass tovább
Várszegi Réka
Ki érzi úgy, hogy nincs elég? És mitől lesz? Ugorjunk fejest ebbe a témába, merüljünk le egész mélyre! Elmondom az emberi erő legnagyobb titkát, ami nem más, mint a tudattalan, elfojtott, sötétben lévő Árnyékerők, öntudatlan mechanizmusok tudatossá tétele.
olvass tovább
Mertain Lilla
Ha azt gondolod, amire azt mondják, hogy a mennyben köttetett kapcsolat, és látszólag tökéletesen romantikus, mindig boldog véget ér, akkor el kell, hogy keserítselek, mert sajnos nem. Ha csak reálisan nézzük sem lehetséges. Mert a külső szempontból „tökéletesnek” tekintett kapcsolat általában csak egy egyszerű illúzió, amelynek semmi köze nincs a valósághoz.
olvass tovább
Szabó Rebeka
A bácsi a piacon, az öreg néni a közértben, a vonaton a kalauz, és igazából, bárki, akivel találkozunk egy nap során, teszi a kis dolgát. Hogy éppen, melyikőjük milyen lelki procedúra kellős közepén tanyázik, nem tudhatjuk. De ami még fontosabb, és amiről csak halvány körvonalakat sejthetünk, az a valódi énjük. Nem az, ami már a saját, általános formájában is mesterséges, hanem a tényleges, életszagú emberi mivoltjuk.
olvass tovább
Mertain Lilla
A szerelem, és a szeretet két külön érzelem. „Szeretlek, de nem vagyok beléd szerelmes, sajnálom”. Rengetegszer láthatjuk ezt filmekben, olvashatjuk könyvekben, hallhatjuk az életben.
olvass tovább
Mertain Lilla
Emlékek. Milyen jó érzés is, amikor vissza tudunk emlékezni egy-egy jó pillanatra, vagy akár rosszra, hiszen nem baj, ha az is volt, az életünkhöz hozzá tartozik. Bátran kell vállalni.
olvass tovább
Tőrincsi Tímea
Jaj, ne légy már annyira naiv! Ne már, ez rém unalmas, most tényleg megint, újra, az ész vezérelte „én tudom” hozzáállás győzedelmeskedik a szív felett? Amíg az ész lehet szívtelen, addig miért ne lehetne a szív esztelen? Miért kell mindig racionálisnak lenni? Csak egy kicsit lazítani, meglátni mindenben a jót, elhinni, hogy az élet szeret.
olvass tovább
Sápi Nikoletta
Távolról szeretni sose volt egyszerű feladat, akár csak másik városból, akár másik országból. Rengeteg kitartást, odaadást és türelmet igényel, de nem lehetetlen. Sokat lehet tanulni belőle, főképp az önfegyelemről és arról, hogy mekkora erő lakozik benned és egy ilyen kapcsolatban.
olvass tovább
Krausz Dominika
Anya, apa vagy a nagyszülők. A néni a közértben, a szomszéd vagy a postás. A tanárok, a nagy bölcsek , az igazi költők. Ki az aki tudja mi a boldogság mind közül? Ki tanítja meg nekünk, hogyan kell boldognak lenni? Az a nagy helyzet, hogy senki nem tudja pontosan. A boldogság mindenki számára egészen mást jelent, így nem mondhatjuk meg senkinek, hogy mitől lehet igazán boldog.
olvass tovább
